5 hihetetlen tény az időről

Január elején a legtöbben újult erővel vágnak bele az új év kihívásaiba, tervezgetnek, álmodoznak, hogy mi mindent fognak megtenni az előttük álló tizenkét hónap alatt, ami ilyenkor még igencsak hosszú időnek tűnik. Decemberben aztán sokan közülük meglepetten veszik észre, hogy az eltervezett dolgoknak a felét sem sikerült megvalósítaniuk, annyira gyorsan eltelt ez az év is. Ahogy a példánk is szemlélteti, az idő felmérhetetlenségével és relativitásával mindannyian szembesülünk. De mi az, amit nem tudunk róla? Összeállításunkból kiderül!

Az arcod felett gyorsabban elszáll az idő, mint a lábaid felett – persze, csak ha álló helyzetben vagy!

Einstein relativitáselméletének értelmében az idő a Föld középpontjához közeledve egyre lassabban telik, ezt mérések is bizonyították. Azért ne aggódj, nem valószínű, hogy egy napon hirtelen ráncos arccal kelsz, miközben a lábaid még mindig fürgék és fiatalosak: ez az időkülönbség a Mount Everest és a tengerszint között is csupán 15 mikroszekundum.

Egy nap nem 24 óra

Valójában az, míg a Föld egy teljes fordulatot tesz, 23 óráig 56 percig és 4,2 másodpercig tart.

Az évek hossza nem állandó

Nehéz elképzelni, de bizony a dinoszauruszok idején egy csillagászati év 370 napos volt. Ez annak volt köszönhető, hogy a Föld forgási sebessége valamennyivel gyorsabb volt a jelenleginél. A lassulás folyamatos, és a Hold tömegvonzásának köszönhető.

A dinoszauruszok idején egy csillagászati év 370 napos volt.
A dinoszauruszok idején egy csillagászati év 370 napos volt.Fotó / 123RF

 Ezért gyorsul, ahogy öregszünk

Észrevetted már, hogy minél többször teszel meg egy útszakaszt, annál kevesebbnek tűnik a megtételéhez szükséges idő? Ez a kakukktojás-paradigma (angolul oddball-paradigma) jelenségének köszönhető: az új, ismeretlen dolgokról, élményekről az a szubjektív benyomásunk, hogy hosszabb ideig tartanak. Ahogy öregszünk, egyre kevesebb ismeretlen élménnyel szembesülünk, ezért is érezhetjük, hogy "felgyorsul" az idő múlása.

Egységesítéséért hálásak lehetünk a vasúti közlekedésnekÚgy tűnik, a vasúti közlekedés és az idő sosem voltak jóban. A XIX. század elejéig az emberek Nagy-Britanniában (és gyakorlatilag mindenütt a világon) a nap deleléséhez állították az órákat. Ez azonban azt jelentette, hogy például London és Bristol között 11 perces eltérés volt, így pedig lehetetlenné vált a vasúti menetrendek összehangolása. A könnyebb működtetés érdekében egységesen a londoni időhöz igazították a járatokat, ezzel pedig megalapozták az egységes időzónák szerinti gondolkozást.

Buzás Boglárka