A természet hangja - David Attenborough-hódolat és portré

David Attenborough több mint fél évszázada meghatározó szereplője a média és a természetvédelem világának. Munkájával generációk egész sorának nyújtott már inspirációt, miközben talán sosem volt rá nagyobb szükség, mint napjainkban. Írásunkban az Egyesült Királyság nemzeti kincse előtt tisztelgünk.

 A helyszín Pripjaty elhagyatott romvárosa. Letűnt szocialista idők rozsdás jelképei, málló vakolattal omladozó falak között. Az ajtók és ablakok helyén beszüremlő fényt zöldre festi az újjáéledő természet. A sötét folyosókon megjelenő árnyalak figyelme a szocialista realizmus egy ékes példájára vetül, melynek archetipikus emberalakjai már harmincnégy éve a semmibe tekintenek. A kamera fordul, és feltűnik a 94 éves lovag. Ez a néhány másodperces képsor összefoglalja példátlanul gazdag életművének minden tanulságát, szépségét és fájdalmát.

Munkájával generációk egész sorának nyújtott már inspirációt, miközben talán sosem volt rá nagyobb szükség, mint napjainkban. Írásunkban az Egyesült Királyság nemzeti kincse előtt tisztelgünk.Fotó / BBC

Nagyot fordult a világ azóta, hogy gyermekként a már akkor is elhagyatott leicesteri kőfejtők sziklái között kagylók, trilobiták, ammoniteszek fosszíliái után kutatott – csaknem egy évszázaddal ezelőtt. A Leicesteri Egyetem akkori igazgatója, Frederick Attenborough bármennyire is büszke lehetett gyermekeire, talán még ő sem gondolta, hogy ilyen fontos szerepet töltenek majd be az évszázad globális kultúrájának alakulásában.

Kevesen tudják róla, de elsőként egy kvízműsor rendezőjeként tűnt fel a BBC kötelékében.Fotó / BBC

A legidősebb fiút, Richard-ot a filmművészet világa szippantotta be. Elismert színész és rendező lett: a vásznon a Jurassic Park és A nagy szökés; a kamera mögött a Gandhi, a Chaplin, vagy A híd túl messze van tette halhatatlanná. A legkisebb testvér, John az üzleti világban találta meg számításait: az autók iránti elnyűhetetlen lelkesedése a Mann Egerton, majd az Alfa Romeo brit ügyvezetői székébe juttatta.

A középső fiú, David egészen más utat választott. Megreformálta mindazt, amit az ismeretterjesztő televíziózásról, a környezetvédelemről, az ember és a természet kapcsolatáról gondoltunk.

Az első bekezdés David Attenborough legújabb dokumentumfilmjének nyitányát írja le, mely az Egy élet a bolygón címre hallgat. Saját bevallása szerint a film egy tanúvallomás: visszaemlékezés és összegzés mindarról, aminek szemtanúja volt az utóbbi 94 évben. Megindító képsorok mutatják be első borneói útját még az 1950-es évekből - mely nem is állhatna élesebb kontrasztban a szigeten napjainkban látható pálmaolaj-ültetvények tengerétől -, majd sarkvidéki utazásait egy olyan korból, amikor még a jég uralta a távoli észak fagyos tájait.

David Attenborough több mint fél évszázada meghatározó szereplője a média és a természetvédelem világának.Fotó / BBC

Kevesen tudják róla, de elsőként egy kvízműsor rendezőjeként tűnt fel a BBC kötelékében. Az első saját műsora az Animal, Vegetable, Mineral? című ismeretterjesztő vetélkedő volt 1952-ben. Az 1960-70-es években a BBC programigazgatói pozíciójáig jutott - első kiemelkedő népszerűségre szert tevő sorozata az Élet a Földön lett, mely az evolúció folyamatát követve mutatta be természeti kincseink eredetét és kialakulását. Az 1979-es show formabontó volt: helyszínek rendkívüli sokaságán sosem látott természeti jelenségeket mutatott be. A híres természettudós ekkor indult meg igazán a popkulturális ikonná válás útján, és ekkor találkozhatott először a szélesebb közönség mára már memetikussá vált stílusával - ahogyan a bemutatott élőlény közelébe lép, majd mellé guggol, hogy aztán tapintható lelkesedéssel, mégis objektíven mutassa be a helyzet és a vizsgált faj különlegességét.

 Attenborough a következő évtizedekben készített tematikus sorozatokat az emlősök, a madarak, a hüllők és kétéltűek, a rovarok és a növények mindennapjairól, de a sarkvidékek, Afrika, és a tengeri élővilág bemutatására is külön szériákat szánt. Bizonyos esetekben földrajzi égövek mentén, máskor kontinensenként vagy az élet megpróbáltatásainak tükrében mutatta be a természet sokszínűségét – és mindazt a fenyegetést, melyet az emberi tevékenység jelent rá. A globális felmelegedés, a környezetszennyezés, a túlnépesedés, a túlhalászat, az orvvadászat, a túlfogyasztás, az erdőirtások és a szén-dioxid kibocsátás témaköre életművében egyre erősebb fókuszt kapott, ám ennél is lényegesebbek azok a képsorok, melyek a természetre gyakorolt hatásukat mutatják be. Talán a legikonikusabbá a 2019-es Our Planet egy jelenete vált, melyben a jégsapkák elolvadása miatt a partokon összezsúfolódó rozmárkolóniákat láthatjuk – megtekintése csak erős idegzetűeknek ajánlott.

A nyomasztó pillanatok ellenére Attenborough sorozatai sosem válnak drasztikusan sötétté, ennek pedig két fő oka van. Egyrészt a jelenetek a legkülönbözőbb érzelmeinket pendítik meg: időnként kifejezetten viccesek, máskor elképesztően izgalmasak vagy tragikusan drámaiak. Az érzelmi hullámvasút mindig tartalmaz egy drámai csúcspontot, ugyanakkor sosem kizárólag a múlttal és a jelennel foglalkozik.

Amikor Attenborough a jövőbe tekint, gyakran válik keserédessé, ám esetenként kifejezetten optimista. Egy-egy bemutatott pozitív minta vagy előrelépés könnyen arra ösztönözheti a nézőt, hogy ő is tegyen valamit a környezetvédelemért – az emberek pedig szerencsére vevők erre az üzenetre.

A legnagyobb nemzetközi filmes adatbázison, az IMDB legjobb sorozatokat közönségszavazat alapján rangsoroló listáján az első nyolc helyből négyet Attenborough dokumentumfilmjei foglalnak el. A sort a Bolygónk, a Föld első és második része vezeti.

 2016-ban a fent látható dokumentumfilm egyes részeit a 16-34-es célcsoportból többen követték figyelemmel, mint az ugyanekkor zajló X Faktor aktuális fordulóit. A sorozat narrátora idén regisztrált az Instagramra is, ahol rekordot döntött: korábban soha senki nem ért el olyan gyorsasággal egymillió követőt, mint ő tette – még Ferenc pápa, Jennifer Aniston vagy David Beckham sem. Néhány hónapnyi aktivitás és 6,4 millió követő után aztán el is hagyta a platformot – elmondása szerint mindent elmondott, amit el szeretett volna. A nagyközönség mellett a tudományos és a filmes világ is számtalanszor kifejezte iránta tanúsított tiszteletét: összesen 20 állat- és növényfajt neveztek el róla, miközben ő az egyetlen tévés, aki fekete-fehér, színes, HD, 3D és 4K produkcióért is kapott BAFTA-díjat.

2019-ben Sir Attenborough a Glensbury Fesztiválon fiatalok százezrei előtt mutatta be új sorozata, a Seven Worlds, One Planet előzetesét. Fogadtatása egyszerre reményt keltő és szívmelengető látvány...

 Bár májusban már 95 éves lesz, továbbra sem pihen – inkább harcol azért, amiben hisz, és amiért mindig is küzdött. Ez vezette a leicester-i kőfejtőkből a BBC kötelékébe, majd Pripjaty romvárosába is. A városba, amit visszafoglalt a természet. A városba, ahol a sarlós-kalapácsos városháza főutcáját már nem szovjet munkások, hanem vadlovak csordái róják, és ahol az egységes, szürke panelházak lassan a zöld növénytakaró sokaságába vesznek. A szocreál falfestmények szereplői már ráébredhettek arra, amire kulcsfontosságú, hogy húsvér hasonmásaik is rádöbbenjenek. Bármit is teszünk, bárhogyan is viselkedünk, bármennyire is erős ellenfelek vagyunk, egy dolog biztos:

A természet mindig győz.

A cikk teljes terjedelmében a corvinusonline.blog.hu oldalról került átvételre.