Betegséget jelezhet, ha a fűtött szobában, jól beöltözve is fázol
Teljesen normális, ha télen a rosszul fűtött irodában didergünk. Ám ha folyton fázunk, még akkor is, ha a meleg szobában ülünk, akkor talán valami bajt jelez a szervezetünk. Íme, néhány ok, ami miatt nem tudunk meglenni a legmelegebb pulcsink és takarók, pokrócok nélkül.
Pajzsmirigy-alulműködésA pajzsmirigy-alulműködés számos panaszt idéz elő. Például gyengeséget, szédülést, hízást. Hatással van a bőrünkre, hajunkra – száraz és gyenge lehet –, illetve a menstruációs ciklusunkra. És igen, azt is okozhatja, hogy állandóan fázunk. Ha a legmelegebb pulcsi, a megszokottnál magasabb hőfok sem segít a komfortérzetünkön, érdemes orvoshoz fordulni. A panasz oka sokszor nem könnyen tisztázható: lehet a kiváltó jódhiány, krónikus gyulladás, különböző hormontartalmú gyógyszerek vagy autoimmun-betegség, de akár veleszületett állapot is. Kezelni hormontartalmú gyógyszerekkel lehet.
VérszegénységAkkor beszélhetünk vérszegénységről, ha a vörösvérsejtek – a vér oxigénellátói – száma a kritikus szint alá csökken. Vérszegénység nem alakul ki egyik napról a másikra, nem is okoz feltétlenül szembetűnő tüneteket. Ugyanakkor érdemes komolyan venni, hiszen a tartós állapot súlyos következményekkel járhat. Egyik tünete az állandó hidegérzet, különösen a végtagokban. Szintén jele lehet, ha túl gyakran érezzük magunkat gyengének, mellkasi fájdalmat tapasztalunk, és sokszor szenvedünk fejfájástól. A sápadt bőr ugyancsak intő jel, ahogyan a száraz, berepedező szájzug is. Vérszegénységet okozhat a vashiányos táplálkozás, és az is, ha nem kap megfelelő mennyiségű B12-vitamint, illetve folsavat a szervezetünk. Ezzel az állapottal gyakran kell megküzdenie a rákos betegeknek, de okozhat problémát szívinfarktus után vagy vesebetegséget követően is.
Raynaud-kórMagyarországon ritka betegségnek számít, hogy valaki extrém módon reagál a stresszre és a hidegre: ilyenkor a kezek vérellátása hosszú időre korlátozódik az erek összehúzódása miatt. Ennek következtében az ujjak, a végtagok zsibbadni kezdenek, amit fájdalmas bizsergés is követhet, ahogy beindul a véráramlás. Az ujjak elszíneződnek kékre vagy pirosra. A Raynaud-kór kialakulásának több oka lehet. Az egyik, hogy a vérfehérje sűrűsége a hidegre reagálva megváltozik (például daganatos vagy vérképzési betegségek miatt). A másik pedig, hogy az erek túlzottan összeszűkülnek. Nagyon fontos, hogy a kórral együtt diagnosztizálják az azt kiváltó betegséget is, ami jóval súlyosabb következményekkel járhat, mint a végtagfájdalom.

Szorongás, pánikbetegség Bizony mentális problémák is okozhatják az állandó fázást. (Bár gyakrabban okoznak izzadást.) Szorongós, stresszes időszakban sokszor érezhetjük hidegnek és nyirkosnak a végtagjainkat. A pánikroham pedig együtt járhat az egész testünket átjáró remegéssel. A test stresszhelyzetben felkészül a harcra vagy menekülésre, ám mindannyiunk esetében különböző, hogyan reagál arra, ha menekülni vagy csatázni kell. A szorongás és pánik egyéb tünetei mellett felsorakozhat a szapora szívverés, a nehézkes légzés is. Ha gyakran történik velünk ilyen, érdemes konzultálnunk pszichológussal, pszichiáterrel.
Kevés alvás Mindannyian tudjuk, mennyire fontos a megfelelő óraszámú és minőségű alvás az egészséges létfenntartáshoz. Nemcsak az éhségünket, de testhőmérsékletünket is befolyásolja. Állandóan úgy érezzük magunkat, mintha egy jégveremben élnénk? Lehet, hogy a pihenés hiánya az oka. Az alváshiány ugyanis „összezavarhatja" a cirkadiánritmust: vagyis azokat a biológiai folyamatokat, amik szabályos napszaki ritmus szerint működnek. Ezzel felboríthatjuk az anyagcserét, a hormonháztartást és a már említett testhőmérsékletet is. A cirkadiánritmus részeként alvás közben a testhőmérséklet alacsonyabb. Ha kimerültek vagyunk, a szervezet tudja, hogy aludni kellene, ezért a testhőmérséklet leesik – még akkor is, ha ébren vagyunk. Rendkívül fontos tehát a megfelelő alvásmennyiség. Ha nehezen szenderülünk álomba esténként, igyunk nyugtatóteát, párologtassunk levendulás illóolajat, vegyünk hosszú, nyugtató fürdőt, kerüljük a kék fényt. Alvás előtt egy órával már ne tévézzünk és ne nyomogassuk a telefonunkat, olvassunk inkább könyvet.
Jelentős súlyveszteség Evidencia, hogy a zsír „melegít". Így könnyen előfordulhat, hogy ha nagy mennyiségű súlyt vesztettünk a közelmúltban, fázósabbak vagyunk. Ráadásul azzal, hogy kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, az anyagcserénk lelassul, ami szintén okozhat didergést. Ezért is lehet az állandó fázás intő jele az anorexiának, bulimiának vagy egyéb étkezési rendellenességnek – persze nem minden esetben!
A cikk teljes terjedelmében a diéta és fitnesz oldaláról került átvételre.