Ismerd meg a vakcinák mechanizmusát és típusait - videó

A beoltatással kapcsolatos előző cikkünkben arról írtunk, miért fontos a fiatalok szerepe a vírushelyzet féken tartásában. Most az oltóanyagok mechanizmusát és típusait mutatjuk be nektek.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan lehet meg ilyen hamar a védőoltás, hiszen egyes vírusok, betegségek esetében, akár több évig is eltarthat a vakcina kifejlesztése.

Ebből a videóból megtudhatod a választ:

 Így reagál a szervezetünk a kórokozókra

Amikor egy kórokozó, például egy baktérium, vírus vagy parazita, megtámadja a testünket, immunrendszerünk a saját szervezetünk védelmére kel. A kórokozó alrészeit, amelyek az antitestek képződését teszik lehetővé, antigéneknek nevezzük. Az antigénre adott válaszként termelt antitestek az immunrendszer fontos részét képezik.

Tekintsünk úgy az antitestekre, mintha katonák lennének, akik védelmezik a szervezetünket, ugyanis arra vannak kiképezve, hogy felismerjék az antigéneket (mindegyik egy specifikusat). Amikor egy új, eddig ismeretlen antigénnel találkozik a testünk, időbe telik az immunrendszerünknek, amíg létrehozza a megfelelő antitestet. Ez idő alatt a szervezet legyengül és az egyén megbetegszik.
Amint létrejött az antigén-specifikus antitest, az immunrendszerrel közösen elpusztítják a kórokozót. Azonban ezek az antitestek csak csak egy adott kórokozó leküzdésére jöttek létre, így ha attól eltérővel találja szembe magát a szervezet, újat kell létrehoznia.

Ebben a leküzdési folyamatban kialakulnak az úgynevezett antitest-termelő memóriasejtek, így ha a szervezet újra találkozik ezzel a kórokozóval, az antitest sokkal gyorsabban és hatékonyabban tud reagálni rá. Tehát az immunrendszer azonnal tud rá reagálni és hatásosan védeni a betegséggel szemben.

De hogyan segít az oltás?

A vakcinák többnyire a kórokozók apró, gyengített, nem veszélyes vagy inaktív elemeit tartalmazzák, melyek immunválaszt váltanak ki a szervezetből és arra késztetik azt, hogy reagáljon a tényleges kórokozóra (ez a folyamat a memóriasejtekben raktározódik el).
Ez elegendő ahhoz, hogy szervezetünk megtanulja létrehozni a leküzdésre alkalmas antitestet, melyet a valódi kórokozóval való találkozásnál elő tud hívni, és tudja majd, hogyan kell legyőzni azt.
A vakcinák tehát nem az antigént, hanem az antigének előállításának tervét tartalmazzák.

Mit jelent a nyájimmunitás?

Mint ahogy arra már előző cikkünkben is kitértünk, a vakcina nem csak azt a személyt védheti, akinek be lett adva, hanem azokat is, akik valamilyen oknál fogva nem kaphatják meg azt (például rák vagy allergia miatt). Ebből következik, hogy társadalmi felelősségvállalás részévé válik az oltás beadatása.

Milyen hivatalos oltóanyagok vannak Magyarországon?

Magyarország jelenleg ezekkel a gyártókkal áll szerződésben: Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Curevac.

Fontos információ, hogy az oltóanyagból két adag szükséges a védettséghez, ezeket 21 nap különbséggel kell beadni.

Az oltóanyagok különböző összetétellel jöhetnek létre. 
Lehetnek:

  • génbázisúak (a koronavírus génállományának egy részét juttja a szervezetbe;
  • vektor alapúak (egy hordozó vírus segítségével juttatják a szervezetbe a vírus egy jellegzetes géndarabkáját);
  • fehérje-alapegységet tartalmazóak;
  • legyengített vagy inaktivált koronavírus kórokozót tartalmazóak.

A legtöbb oltóanyag a génbázisúak közé tartozik. Ilyen például a Pfizer-BioNTech és a Moderna is.
Ezek működési mechanizmusát ez a videó jól összefoglalja:

Ha végül döntöttél, lépj is! Az oltásra itt tudsz regisztrálni.