Tudtad? Rosszul tudtad! Tudományos tévhitek, melyeknek te is bedőltél már

A természettudományos jelenségek egy részével már óvodában megismerkedünk, és a közoktatásban töltött időnket végig is kísérik a hozzájuk köthető ismeretek. Azt gondolnánk, hogy emiatt mindenki nagyjából megbízható tudással bír, és könnyedén eldönti, melyik állításoknak lehet hinni, s melyeknek nem. Nos, úgy tűnik, koránt sincs így: következzen néhány tudományos tévhit, melyeket hajlamosak vagyunk tényként kezelni.

Három halmazállapot van

Legkésőbb alsó tagozatban megismerkedünk a halmazállapotok jelenségével, és meg is tanuljuk, hogy a víz egy olyan anyag, amely mindhárom halmazállapotban megtalálható a világunkban. Csakhogy nem három halmazállapot (gáznemű, folyékony, szilárd) létezik, hanem négy!

Leegyszerűsítve plazmaállapotban az anyagot alkotó atomokról leszakad egy vagy több elektron, és így a plazma szabad elektronok és ionok keveréke lesz. Plazmaállapotú anyagok alkotják például a csillagokat is. Mondjuk, érthető, hogy ezt miért nem tanultuk meg másodikban.

Plazmaállapotú anyagok alkotják például a csillagokat is.
Plazmaállapotú anyagok alkotják például a csillagokat is.Fotó / 123RF

Csak az agyunk kapacitásának 10%-át használjuk

Ez a kijelentés rendre elhangzik motivációs és önfejlesztő videókban, és azt implikálja, hogy jóval többre vagyunk képesek, mint azt valaha gondolnánk. Nos, ez utóbbi lehet, hogy igaz, de az egészen biztos, hogy nem csak 10%-át használjuk ki az agyunknak.

Gondoljunk bele: gyakorlatilag nincs olyan folyamat, amelynek irányításában ez a szervünk ne venne részt, folyamatosan dolgozik egészen a halálunkig. A különböző tevékenységek és feladatok más és más területeket aktiválnak az idegrendszer központjában, és ezeknek az "összege" bőven meghaladja a gyakran emlegetett 10%-os határt.

Nincsenek színeket érzékelő receptoraik, de tulajdonképpen szükségük sincs rájuk.
Nincsenek színeket érzékelő receptoraik, de tulajdonképpen szükségük sincs rájuk.Fotó / 123RF

A denevérek nem/nagyon rosszul látnak

Ugyan a tájékozódásukban az ultrahangoknak is jelentős szerepük van, a denevérek a közhiedelemmel ellentétben látnak, méghozzá fekete-fehérben. Nincsenek színeket érzékelő receptoraik, de tulajdonképpen szükségük sincs rájuk, hiszen éjszakai életmódjuk miatt a színek érzékelésének nincsen jelentősége számukra.

Képesek arra, hogy a napnak nagyjából azonos időpontjában jelezzenek, hogy ételt szeretnének.
Képesek arra, hogy a napnak nagyjából azonos időpontjában jelezzenek, hogy ételt szeretnének.Fotó / 123RF

Az aranyhalaknak 3-7 másodpercig terjed a memóriájuk

Az aranyhalak akár 3 hónapig is emlékeznek bizonyos túlélési módszerekre, melyeket megtanultak egy adott helyzetben. Sőt, még az időt is érzékelik: laboratóriumi körülmények között képesek arra, hogy a napnak nagyjából azonos időpontjában jelezzenek, hogy ételt szeretnének.