Jön a nyúl, de tényleg csak erről szól a húsvét?
Locsolkodás, csokitojás és néhány plusz szabadnap az évben. Megrántjuk a vállunkat: persze, ezt ismerjük. De el tudjuk mondani, hogy mit is ünneplünk pontosan húsvétkor? Néhány szó azoknak, akiknek a könyökén jön ki és azoknak is, akik még beírják a keresőbe.
Alig ért véget a karácsony, észrevétlen gyorsasággal túlestünk a farsangon és most máris jöhet a következő ünnep. A polcokon talán még néhány mikulás csokit is megtalálunk leértékelve, ha ügyesek vagyunk, de a főszerep már másé. A piros csomagokat felváltják a sárgák, jöhetnek a nyuszik, kiscsibék és a kölni csomagok a fonott kosárba. Ebben a kavalkádban már azt sem tudjuk, mit ünneplünk igazán, csak haladunk az árral, futószalagon.
Szezont a fazonnal
Érdemes tisztában lenni vele, ha az ember épp nem egy vallásos családból érkezik, akkor nagyon nehezen veszi fel a ritmust e tekintetben. A televíziók tematikus programjaiban ugyanis érthetetlen módon sokszor olyan filmek is műsorra kerülnek, amelyek meg sem közelítik sem az aktuális évszakot, sem annak tárgykörét. "Valami Jézusos", ez biztos találó, de nem ártana kicsit kevésbé elbagatellizálni a dolgot és némileg ismerni az egyházi ünnepeket, ha már úgyis felszállunk a marketingesek által kreált gyorsvonatra, csokitojásokkal felfegyverezve a lakásunkat.
A húsvét, feketén fehéren
A két legnagyobb keresztény ünnep a karácsony és a húsvét: míg előbbinél Jézus születését ünnepeljük fix naptári esemény keretein belül, addig húsvétkor Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk.
Mozgó ünnep, a pontos dátum a Hold aktuális helyzetétől függ, minden évben a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap.
A húsvét előkészületi időszaka a nagyböjt, amely hamvazószerdával indul és többek között Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére tartják, az önmegtartóztatás gyakorlására. A húshagyó étkezési időszak után nagyszombaton szabad először "húst vételezni magunkhoz", innen származik a magyar elnevezés is. Bár a feltámadás napja húsvétvasárnap, de (zsidó hagyományokon alapulva) szombat napnyugta után már vasárnapnak számít: így lehetséges az, hogy nagyszombaton tartják a feltámadási körmenetet, ez az esemény a római katolikusoknál az év legszebb és legösszetettebb szertartása. A húsvéthétfőnek egyházi szempontból nincs jelentősége, csupán népszokások köthetők hozzá, mint ahogy a locsolkodáshoz, a nyuszihoz és a tojáshoz is. Utóbbi az új élet, az újjászületés jelképe.
Idén a négy napos ünnep április 2-a (nagypéntek) és 5-e (húsvéthétfő) közé esik.
Nyúlon innen, nyúlon túl
Ha már tele a hócipőd a téllel, a karanténnal és az egyházi ünnepekről is mindent tudsz, akkor ideje egy kicsit alaposabban is a dolgok mögé nézni! Lehet, hogy gyerekkorod vasárnapjait a templomban töltötted, de mit ér az egész, ha azóta nem foglalkozol vele és csak a feledés homályába igyekszel terelni az ott tanultakat? Figyelj egy kicsit jobban a környezetere, családodra, barátokra; főleg ebben a nehéz időszakban, szükségünk van a kapaszkodókra, szükségünk van egymásra. Találj vissza egy kicsit a lelki békédhez, éld át az ünnepet, beszélgessetek róla! A nyuszi érkezése nyilván fontos, de nem annyira, mint egy elmélyült elcsendesedés, amikor kicsit magadba tekintesz. Fontosak a hagyományok, de fontosabb, hogy a szíved is a helyén legyen. Rend a lelke mindennek, mondhatjuk.
Próbáld meg, hogy ezúttal a lélek adja meg a dolgok rendjét.