Milyen lenne, ha atomtámadás érne bennünket?
A Csernobil című sorozat megjelenése óta már talán senki nem vonja kétségbe, hogy milyen hihetetlen erő rejlik az atomenergiában, amely legalább akkora pusztítást tud végezni, mint amekkora előnyökkel járhat, ha megfelelő körülmények között állítjuk az emberiség szolgálatába. De gondolkodjunk el egy kicsit azon, mi történne, ha nem egy erőmű hibásodna meg, hanem atombombát dobnának "a fejünkre"!
A robbanás pillanata
Az atombomba felrobbanásakor tűzgömb alakul ki, amely elképzelhetetlenül forró: hőmérséklete többmilliárd Celsius-fok lehet – szóval jóval durvább annál, mint amikor egy szénásszekér ég. Minden, ami a tűzgömb területén belül helyezkedik el, egész egyszerűen elpárolog a másodperc törtrésze alatt. A tűzgömb rögtön ezután hirtelen kitágul, és "csupán" néhány százmillió fokra hűl vissza.
Minden összedől
A hirtelen kitágulás lökéshullámot idéz elő, amely kilométerekkel arrébb is porig rombolja az épületeket. Továbbra sem kell attól tartani, hogy fáznánk egy ilyen támadás alatt (feltéve, hogy tudatunknál maradnánk, amire nagyjából semekkora esély nincs): a lökéshullám forró is, és minden éghető dolgot lángra gyújt. Ha olyan szerencsénk lenne, hogy kívül esünk a hullámon, akkor sem úsznánk meg égési sérülések nélkül.
Sugárzó jelenség
Ha a forróság és a mechanikai hatások nem lennének elég szörnyűek önmagukban, a robbanás során fellépő különböző sugárzások is tartogatnak meglepetéseket. Például a gamma-sugárzás hatásaként többezer kilométeres távolságban minden elektromos eszköz meghibásodna a nyomtatóktól a mobiltelefonokig.
Egy Magyarországra ledobott bomba ilyen következményei még Madridban vagy Szentpéterváron is érezhetőek lehetnének a radioaktív esőhöz hasonlóan, melynek révén a radioaktív részecskék a táplálékláncba is bekerülnének.
Egyszóval: bízzunk abban, hogy ilyen szerencsétlenségnek sosem leszünk szemtanúi és áldozatai. Ha még többet szeretnél tudni az atombomba működéséről, az alábbi animációs videóban sok érdekességet találhatsz!