Elolvasod, milyen volt gyereknek lenni a középkorban, és nagyon szomorú leszel

Előző cikkünkben már vázoltuk, mennyire más volt a diákélet a különböző ókori társadalmakban: szomorkodhatunk, hogy ma az oktatók nem élveznek teljes szabadságot a tananyag meghatározásában, de örülhetünk, hogy lányként is járhatunk iskolába. Vajon mi minden változott az oktatásban Róma bukása után?

Ha kíváncsi vagy az előzményekre, kattints ide! Ha pedig már képben vagy az ókori oktatással, további jó szórakozást kívánunk!

Hihetetlen belegondolni, de az ekkortájt alapított európai iskolák közül vannak, amik még ma is működnek, így mindenképp izgalmas belegondolni, vajon mi lehet a siker titka.

Matematika mint bölcsészettudomány?

Csak gondoljunk bele, mi lenne, ha ma matekozni szeretnénk a bölcsész szakon! Fontos megjegyezni, hogy a kora középkori Európában nem igazán létezett a rendszerszintű, formális oktatás. A szellemi élet eleinte főképp a kolostorok, monostorok területén zajlott, ahol a szerzetesek kódexek másolásával, szent és világi szövegek fordításával foglalkoztak.

A sokat emlegetett hét szabad művészetet is ennek a kornak köszönhetjük, ugyanis ez a hét tudományág jelentette az alapműveltséget, és később az egyetemi hallgatók alapozó bölcsészeti képzését is ezeknek a területeknek a tanulmányozása tette ki. A hét szabad művészetet két részre osztották: az elsőbe (trivium) a grammatika, a retorika és a dialektika, a másodikba (quadrivium) az aritmetika, a geometria, az asztronómia és a zene tartoztak.

Nem meglepő módon az oktatást a városiasodás folyamata lendítette fel.Fotó / 123RF

Ha város van, iskola is kell

Nem meglepő módon az oktatást a városiasodás folyamata lendítette fel. A nagyobb katedrálisok és székesegyházak mellett alapították meg az első kimondottan oktatásnak dedikált intézményeket, később pedig az első egyetemek is Európa legnagyobb városaiban jöttek létre. A középkori, nívós egyetemek a XI-XIII. században születtek, s ehhez a trendhez hazánk is csatlakozott a pécsi egyetem 1367-es megalapításával.

Ennek oka az államok kialakulása, illetve az ezzel járó állam- és egyházszervezési feladatok megnövekedése, az értelmiségi réteg elengedhetetlenné válása. De vajon ez azt jelenti, hogy a városokban mindenki egyetemre járt? Korántsem!

Mestermű, mestermunka

A céhek nem csupán érdekvédelmi szervezetként szolgáltak a mesteremberek számára, egyfajta iskolaként is funkcionáltak. Ha valaki valamilyen mesterséget kívánt űzni, hosszú, több éves és igen küzdelmes utat kellett bejárnia inasként a szó legszorosabb értelmében, ugyanis a "képzésnek" része volt egy vándorút is – az Erasmus nem is tűnik olyan modern dolognak, ugye?

Ha valaki valamilyen mesterséget kívánt űzni, hosszú, több éves és igen küzdelmes utat kellett bejárnia inaskéntFotó / 123RF

Gyerekkor? Az meg minek?

Ha egy szóban össze kellene foglalni, milyen volt gyereknek lenni a második évezred elején, akkor annyit mondhatnánk:

Semmilyen

A gyerekeket attól a pillanattól kezdve, hogy viszonylagosan önállóak lettek, megtanultak járni és beszélni, miniatűr felnőttekként kezelték. Amennyiben a szülei nem egyházi pályára szántak valakit, vagy nem volt igen tehetős család sarja, a mai értelemben vett oktatásból teljesen kimaradt..