Köszönni luxus? Erre készülj, ha vidékiként Budapestre érkezel!

"Ha Rómában jársz, tégy úgy, mint a rómaiak" – ezt a jótanácsot talán mindenki ismeri: lényege, hogy minden körülmények között igyekezzünk alkalmazkodni a környezetünk szokásaihoz, ne lógjunk ki. A te életedben is aktuális lehet az előbbi mondás, ha a fővárosban szeretnéd folytatni a tanulmányaidat ősztől.

Mire számíthatsz tehát, ha úgynevezett "vidékiként" (hiába születtél Győrben vagy Debrecenben, a budapesti évfolyamtársaid így is azt fogják gondolni, traktorral jártál óvodába, sajnálom) érkezel Budapestre tanulni és élni? Hogyan illeszkedhetsz be tökéletesen a bennszülött pestiek körébe? 

Ne mosolyogj!  

A valódi budapesti nem mosolyog, nem nevet, nem jókedélyű: a fővárosi lét összes terhe nyomja a vállát. Ha vidám embert látsz a Rákóczi úton, akkor vagy vidéki ő is, esetleg külföldi, ha egyik sem, akkor csak simán nem normális.

Ha vidám embert látsz a Rákóczi úton, akkor vagy vidéki ő is, esetleg külföldi.Fotó / Shutterstock

Ne szólj hozzá idegenekhez, ha pedig ők szólnak hozzád, tűnj nagyon felháborodottnak!  

Ha valaki megszólít, annak csak tisztességtelen szándékai lehetnek, vagy pénzt akar kérni. Ne hagyd magad! Emlékeztesd magadat az előző pontra, és igyekezz, hogy a világfájdalom elég elrettentően üljön ki az arcodra. Azzal se törődj, ha valakinek a közeledben segítségre lenne szüksége, mindenki oldja meg a maga problémáit!

Hiába születtél Győrben vagy Debrecenben, a budapesti évfolyamtársaid így is azt fogják gondolni, traktorral jártál óvodába.Fotó / Budapest

 

 Semmi esetre se köszönj!      

Ha belépsz egy üzletbe, ha ellenőrrel találkozol, ha – valamilyen vészhelyzetből fakadóan – meg kell szólítanod egy idegent, semmiképp ne köszönj, mert ezzel rögtön elárulod, hogy valójában vidéki vagy. Térj a tárgyra rögtön, hiszen a kiszolgáló személyzet egyébként is azért van, hogy a te vágyaid teljesítse, nemde?

...vagy ez azért már mégiscsak túlzás?  Hát persze, hogy az! 

Természetesen a fővárosi életnek számos szépsége van: a pezsgő kulturális és éjszakai élet, a rengeteg munka- és egyéb lehetőség, a lenyűgöző, történelmi jelentőségű épületek és helyszínek – a sort estig folytathatnánk. Arra azonban jó felkészülni, hogy ez a rengeteg itt tömörülő ember sokkal kevésbé figyel egymásra, mint akár egy nagyobb vidéki város esetében.

Ez eleinte ijesztő lehet, segíthet azonban, ha minél több kisebb közösséget igyekszel találni magadnak, főleg az első hónapokban. Szóval hogyan is legyél valódi budapesti? Sehogy: bármennyire is úgy tűnhet sokszor, hogy a "vidéki" egyfajta pejoratív jelző, ne próbálj meg csak azért változtatni a(z egyébként jó) szokásaidon, hogy jobban elfogadjanak.

Két dologhoz legyél hűséges: önmagadhoz és az értékrendedhez – így tuti sikered lesz!