Sorozatajánló: Mindhunter

Régóta mondják, hogy a bűn egyidős az emberiséggel. Ez tiszta sor, ámbár arról kevesebbet beszélnek, mi viszi rá az embereket az ilyen tettek elkövetésére? Egészen a 20. század második feléig kellett várni a válaszra.

Mi vesz rá a gyilkosságra?Sokáig az volt a bevett álláspont, hogy a gyilkosságok érdekből fakadnak. A megcsalt férj megöli hűtlen feleségét, a fiatal szerető megmérgezi idős pártfogóját, a szegény meglopja a gazdagot. De mi a helyzet azokkal az esetekkel, ahol nem beszélhetünk ilyenről? Ha az elkövető egyáltalán nem ismeri az áldozatot? Tényleg létezik bármiféle racionalitás az efféle bűntettekben, vagy az emberi lélek poklaiba kell alámerülnünk a válaszért? A felfedezés sokkolta a társadalmat.

Nagy elmék, ha találkoznak1995-ben megjelent a Mindhunter: Inside the FBI's Elite Serial Crime Unit című memoár John E. Douglas volt FBI nyomozó és Mark Olshaker tollából. A könyv a bűnügyi profilozás kialakulásának és alkalmazásának valós történetét meséli el, lényegében a legelvetemültebb gyilkosok elméjét tárja a külvilág elé pszichológiai módszerek segítségével. Az így létrehozott profilokban aztán mintákat keresnek, amik kettős célt szolgálnak: egyrészt képesek összekötni az elkövetőt más bűntettekkel, másrészt megkönnyíthetik a jövőbeli - esetenként múltbeli - nyomozásokat. A sors úgy hozta, hogy Douglas alkotása 2009-ben David Fitcher kezébe került. Igen, ő az a David Flitcher, akinek a thriller- és krimirajongók a kultklasszikus Hetediket és a Zodiákust köszönhetik. A producer fantáziája szárnyra kélt, 2016-ban pedig a Netflix bejelentette a Mindhunter sorozatot.

Ha kíváncsi vagy, mit rejt egy gyilkos elméje érdemes megnézni ezt a sorozatot.
Ha kíváncsi vagy, mit rejt egy gyilkos elméje érdemes megnézni ezt a sorozatot.Fotó / Netflix

FBI, gyülekező!Az 1970-es, 1980-as évek amerikai álmát rohasztják a kegyetlenebbnél kegyetlenebb gyilkosságok, a rácsok mögött ülő tetteseket – már akik oda kerülnek – látszólag teljesen hidegen hagyja, mit gondol róluk a világ. Holden Ford F.B.I. túsztárgyaló munkája során egyre több olyan alakkal találkozik, akik cselekedete minden ésszerűséget nélkülöz. Egy balul sikerült akció után elkezd komolyabban foglalkozni a bűnözés pszichológiájával, ezzel szembe megy az F.B.I. addig bevett, „a rosszfiúk rosszak, és kész" filozófiájával. A sors összehozza a hasonló érdeklődésű Bill Tench ügynökkel, így megkapjuk a kötelező zsarupárosunkat. Aktáról aktára járnak, sőt odáig merészkednek, hogy hús-vér gyilkosokat interjúztatnak. A nem mindennapi kutatómunka súlyos teherként nehezedik vállukra, egészen, míg hathatós segítségre nem lelnek Wendy Carr pszichológus professzor személyében. Ahogy a csapat egyre mélyebbre merül az emberi gonoszság bugyraiba, úgy kezdik felismerni a profilozás gyakorlati felhasználását, feletteseik nem kis aggodalmára. A szemünk előtt születik meg a sorozatgyilkos, mint fogalom, és az F.B.I. Viselkedéskutató Központja. A történet elején ne számítsunk akcióra se különösebb nyomozásra, ellenben ami késik, az nem múlik! A második évadban egy életre menő hajszába csöppennünk, ami főhőseink magánéletét is próbatétel elé állítja.

A két főszereplő: Holt McCallany és Jonathan Groff.
A két főszereplő: Holt McCallany és Jonathan Groff.Fotó / Netflix

Ki tette?A Mindhunter az NCIS, Gyilkos elmék és hasonló bűnügyi sorozatokhoz képest egy merőben más megközelítéssel állt a témához. Egy tipikus krimi a „ki" és nem a „miért" kérdés körül mozog. Fitcher sarokba vágta a „whodunit" formulát és a szörnyű tettek mögött megbúvó motivációkat állította rivaldafénybe. Miért öli meg valaki saját édesanyját, majd gyalázza meg a holttestét? Mi alapján választja ki valaki az áldozatait? A sors szeszélyén múlik, hogy kiszemelnek bennünket, vagy megjelenésünkkel/viselkedésünkkel váltunk ki ingert a ragadozókból. Az összhatást erősítik az ijesztően élethűre sikeredett sorozatgyilkosos interjúk. A történelem olyan sötét alakjaival találkozhatunk, mint Charles Manson, David Berkowitz, vagy Edmund Kemper. Ha szeretnénk egy kis borzongást estére, vessük össze az itt látott jeleneteket a YouTubeon megtalálható eredeti interjúkkal. A sorozat a megszokottól teljesen eltérő mederben folyik, ami - bármennyire is groteszkül hangzik - egy üde színfoltot kínál a műfaj szerelmeseinek. Egy ilyen világban, ahol az értelmetlen erőszak uralkodik, a kriminálpszichológia képes egy csekély rendet vinni a fejetlen káoszba.

Sajnos a Mank munkálatai miatt Fitchernek félbe kellett hagyni a sorozatot. Ekkor még úgy volt, hogy a film elkészültével visszatér, legújabb nyilatkozatai azonban egy egészen más irányba mutatnak... Olybá tűnik, hiába imádták az előfizetők a Mindhuntert, a Netflix szerint ez édes kevés a folytatáshoz. Reméljük, a streamingóriás a jövőben meggondolja magát, hisz temérdek sorozatgyilkos van, akit „szívesen látnánk" otthonunkban.