Mi tesz egyes embereket eredményesebbé, mint másokat?

Hat kontinensről közel 20.000 ember közreműködésével készítettek egy kutatást arról, hogy ki mennyire érzi eredményesnek magát. Három általános minta emelkedett ki. A kutatás azt is megmutatta, hogy a legmagasabb eredményességi pontszámmal rendelkező szakemberek miképp végzik munkájukat.

A kutatásból három általános minta figyelhető meg. Először is, a hosszabb munkaidő nem jelent személyenként, egyénlieg is magasabb pontokat a kutatás eredményében. Másodszor, az életkor szoros összefüggésben van az eredményességgel és harmadszor, a nemi különbségek kizárólag a sajátos szokásokban figyelhetőek meg, amelyek eredményesebb mindennapokhoz vezetnek.

Kutatás eredményeiA kutatás azt mutatta meg, hogy a legmagasabb eredményességi pontszámmal rendelkező szakemberek azonos szokások szerint végzik munkájukat. Prioritásuk szerint tervezik meg feladataikat, melyeket meghatározott célkitűzés mellett végeznek. Hatékony technikájuk van a nagymennyiségű információk kezelésére, megértik kollégájuk igényeit, rövid megbeszéléseket tartanak, és világosan kommunikálnak.

Kontinensek összehasonlításábanA felmérés jelentős eredményességbeli különbséget mutatott kontinensenként. Európában, Ázsiában és Ausztráliában magasabb eredményességi pontszámokat értek el a résztvevők, amíg az észak-amerikai pontszámok jóval alacsonyabbak voltak. Az első három kontinensen erős a napi menetrend, az üzenetek folyamatos ellenőrzése, a végtermékre való összpontosítás és az alapos gondolkodás. Az eredményességi mutató pontszámai Dél-Amerikában és Afrikában voltak a legalacsonyabbak.

Nemi bontásbanA férfi és női válaszadók átlagoseredményességi pontszámaik között csupán minimális különbség volt. A nők hatékonyabbnak bizonyultak az értekezletek lebonyolításában, nagyobb valószínűséggel küldtek előre napirendet és az értekezletek kevesebb, mint 90 percig tartottak. A férfiak ezzel szemben hatékonyabban kezelik e-mailjeiket, gyorsabban eljutnak a végtermékig és átlátható körvonalakat állítanak fel a feladatok elvégzése előtt.

Európában, Ázsiában és Ausztráliában magasabb eredményességi pontszámokat értek el a résztvevők.
Európában, Ázsiában és Ausztráliában magasabb eredményességi pontszámokat értek el a résztvevők.Fotó / Shutterstock

Életkor szerintAz életkor tekintetében a válaszadók eredményességi pontszámaik szisztematikusan nőttek, minél idősebb volt a kitöltő. A senior munkatársak eredményesebbek az ütemterv megtervezésében, kevésbé halogatnak és fejlettebbek a verbális kommunikációs készségeik, mint junior kollégáiknak.

Miben segítenek ezek az eredmények ahhoz, hogy eredményesebbek legyünk?Ha produktívabbá és eredményesebbé szeretnénk válni, ki kell alakítanunk speciális szokásokat. Először határozott célok mellett meg kell terveznünk az elvégzendő feladatainkat prioritás alapján. Kövessünk napirendet. Nagyobb projektek megkezdése előtt mindig meg kell határozni a pontos célokat és körvonalazni kell a logikai sorrendet is. Ezt követően több kisebb darabra kell osztani, mely minden egyes pont sikeres elvégzése után jutalmazzuk meg magunkat. A napi folyamatokat rutinokká kell beépíteni, például a reggelit és öltözködést, hogy ne fordítsunk túl sok időt rájuk. A napirendbe hagyjunk időt a vészhelyzetekre és nem tervezett eseményekre. Ha lehetséges delegáljunk le kisebb feladatokat mások számára. Fontos a környezetünk megértése és a rövidebb, világos üzenetek a kommunikáció során. Mindig határozzuk meg a következő lépéseket és az ezekkel járó felelősséget.

A cikk ezen tanácsait követve eredményesebbekké válhatunk a jövőben nemcsak a hétköznapokban, hanem az egyetemi és akár üzleti élet során is.