Fogadjunk, hogy a te hátadon is felállt a szőr ezektől a filmes karakterektől!
Az emberi lélek természetétől fogva vágyik néha a borzongásra. Nem véletlenül voltak népszerűek mindig is a különböző fantasztikus és kísértethistóriák, ahogyan az sem csoda, hogy a horrorfilmeknek ilyen népes rajongótábora van. A filmtörténelem számos ikonikus hátborzongató karaktert vonultatott fel az elmúlt évszázadban – közülük válogattunk.
Néhány említett karakter eleve azért született meg, hogy a frászt hozzák az emberre, míg másoktól csak úgy mellékesen ráz ki minket a hideg. A válogatás szubjektív, a szerző tapasztalatain alapszik.
Kicsi Alex – Mechanikus narancs
Alex karaktere nyilvánvalóan szándékosan viszolyogtató és visszataszító – és eközben mégis vonzza az embert. A film kezdő jelenetéből ismert tekintet egyszerre sugároz szenvedélyt, őrületet és veszélyt, amelyre aztán rátesznek egy lapáttal az általa elkövetett erőszakos bűncselekmények. Nem örülnénk, ha összefutnánk vele egy sötét sikátorban, az tuti.
Ikerpár – Ragyogás
Az ikrekben önmagukban van valami természetfeletti és szokatlan – elvégre két egyforma külsővel megáldott, mégis különböző emberről van szó –, de a Ragyogás ikerpárja nem csak emiatt olyan rémisztő. Ahogyan a legváratlanabb helyeken bukkannak fel teljes mozdulatlanságban és szuggesztíven játszani invitálják Danny-t, az mindenkinél kicsapja a biztosítékot.
Teletabik
Lehet, hogy nem leszünk népszerűek ezzel a kijelentéssel, de a komplett Teletabikat 18-as karikával látnánk el, annyira bizarrnak tartjuk. A gyerekarcú napocskától, a furán közlekedő és még furább alakú földönkívüli (?) lényektől a mai napig feláll a hátunkon a szőr. Eskü, csak a zenét kéne kicserélni alatta, és nem kéne többet horror mozikra költeni.
Arya Stark – Trónok harca
A világ egyik legsikeresebb fantasy sorozata bőven felsorakoztat olyan karaktereket, akiről talán jobb lett volna soha nem is hallani, annyira kegyetlenek és hátborzongatóak. Arya, a legkisebb Stark lány azért különleges ilyen szempontból, mert a "jók oldalán áll", már ha létezik ilyen ebben a sötét univerzumban. Mégis olyan fejlődésen megy keresztül, hogy nem szívesen kereszteznénk az útját a mesteri kis gyilkológépnek, aki bárkit eltesz láb alól.
Jim Moriarty – Sherlock
Végezetül egy olyan szereplő, akit egyszerre gyűlölünk és szeretünk. Van valami lenyűgöző és megbabonázó abban, ahogy emberéletekkel nem törődve játszmázik Sherlockkal – mindkettejük nagy élvezetére. A hanyag elegancia és az utánozhatatlan mimika itt is hozzájárul a hatáskeltéshez. (De komolyan, ki más tudná magát ilyen stílusosan fejbelőni?)
