5 érdekesség, amit nem tudtál az ókori olimpiáról
Július 23-án kezdetét vette a 2021-es tokiói olimpia, ami bár ez alkalommal zárt kapus rendezvény lesz, kétségkívül így is a világ legjelentősebb sporteseménye idén. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy összegyűjtünk néhány érdekes információt ennek a jeles eseménynek a kapcsán.
Valószínűleg senki számára nem újdonság, hogy olimpiát már egészen az ókor óta rendeznek. Azonban amíg a modern kori olimpiákról kifejezetten sokat lehet hallani és tudni, addig az elődjükről már sokkal kevesebbet.
Az olimpiai játékok és a vallás
Sosem volt titok, hogy az ókori görög olimpiai játékok és a vallás szoros kapcsolatban álltak egymással, az viszont nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módon. A legelterjedtebb, és mindenki által jól ismert változat, hogy az olimpiát Zeusz, a főisten tiszteletére rendezték.
Másik lehetséges magyarázat viszont, hogy ezek valójában úgynevezett temetési játékok voltak, amiket az elesett harcosok tiszteletére rendeztek.
A versenyzők
Eredetileg ókori olimpiákon csak szabad, görög férfiak indulhattak, nők nem vehettek részt a versenyekben. Ezzel kapcsolatban azonban volt egy kiskapu, ugyanis a népszerű szekérversenyeken a lovak tulajdonosait kiáltották ki győztesnek, nem pedig a hajtókat. Lovat pedig bárki tarthatott, így kerülhettek ki nők is az olimpiai játékok győztesei közül.
Fizikai büntetések
Az ókori Görögországban véresen komolyan vették a tisztességes versenyzést, a csalókat pedig fizikai büntetéssel jutalmazták. Azt a személyt, aki a versenyek során szabályt szegett, nyilvánosan megkorbácsolták, ezen kívül pedig komoly anyagi büntetést is kiszabhattak az illetőnek.
Meztelenség
Így igaz, az ókori olimpiák indulói meztelenül vettek részt a versenyeken, aminek szintén vallási okai lehettek. Így szerették volna megmutatni Zeusznak a fizikai erejüket, és bebizonyítani a főistennek, hogy ők nem olyanok, mint a barbár ellenségeik, akik félnek felfedni testüket.
Díjazás
A modern olimpiákkal ellentétben az ókorban nem voltak érmék, a győzteseket babérkoszorúval jutalmazták, de emellett gyakori volt, hogy szobrot emeltek róluk, valamint híres költők énekeltek ódákat a győztesekről hazatérésüket követően.