Földönkívüliek nyomában - Hiszed, nem hiszed, ez bizony létezik!

Jöttek, láttak és győztek, legyenek bárkik is, akik a Naprendszerünk perifériáján áthaladó ismeretlen objektumot készítették. Hiszel annak a teóriának, hogy nem a Föld az egyetlen lakott bolygó a világegyetemben? Érdekelnek a hátborzongató részletek? Könyvajánló következik.

Avi Loeb izraeli származású asztrofizikus már gyermekkora óta különös események szemtanújakét figyeli a világegyetem történéseit. Ez volt az oka annak, hogy az eredetileg teljesen más pályán indult tudós végül az űrkutatásnál kötött ki. A világegyetem ugyanis nem csak minket, tudománytól mentes érdeklődőket vonz. A tudósok egy része azzal foglalkozik, hogy magyarázza a végtelen ürességben fellelhető tárgyak, képződmények létrejöttét, anyagát és természetét. A legtöbb kutatás azonban csak a Tejútrendszerre korlátozódik. Miért? Mert ez a rész is olyan hatalmas, hogy habár már a maják óta tanulmányozzuk, még mindig nem ismertük meg minden csillagát!

Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy a mi naprendszerünk nem az egyetlen ilyen rendszer ebben a végeláthatatlan sötét térben?

Léteznek a mi általunk ismert téren kívül, hozzánk egyébként relatíve közel eső egyéb naprendszerek is? A másik exobolygókat összefoglaló terület az Alfa Centauri. Jelenleg úgy tudjuk, hogy ez egy három csillagból álló rendszer, ami csak egy ugrásnyira, vagyis 4,37 fényévre található tőlünk. Ez igazából rengetegnek tűnhet a hétköznapi távolság tekintetében, de ha hiszünk az asztrofizikának, akkor rájövünk, hogy ez tényleg nem távolság űrléptékben. Az Alfa Centauri központja az Alfa CEN A és B, amik olyan hatalmas csillagok, mint a mi napunk. A harmadik pedig a Proxima Centauri, ami egy vörös törpecsillag, ez van hozzánk jelenleg legközelebb.

 

Miért is érdekes ez?

Avi Loeb könyve a Földönkívüli- Egy civilizáció első nyomai egy 2017-es eseményt dolgoz fel, amely során egy ismeretlen objektum az „Oumuamua” átszáguldott a naprendszerünkön. A képződmény nem hasonlított a korábban ismert üstökösökhöz, sem pedig az aszteroidákhoz, így alakjára, tömegére és formájára nem találtak még a földi ismeretnek megfelelő magyarázatot. Ez a feltételezett művi objektum közelebb hozta hozzánk az ismeretlent.

Azonban nem is annyira a tárgy, mint a körülötte kialakult vita, ami számunkra fontos és amit a mű megismertet velünk. Szembe állítja a hitetlenkedő társadalmi gondolkodást egy haladó szemléletű réteggel, akik igenis hisznek abban, hogy olyan tökéletes élőhely, mint a Föld még létezik a világegyetemben.

Avi Loeb, izraeli származású asztrofizikus
Avi Loeb, izraeli származású asztrofizikusFotó / Getty Images

Félünk-e az ismeretlentől?

A válasz bizonyára igen, hiszen ilyen elutasítást egyik már ismert átutazó sem váltott ki a szakértőkből. Szükséges-e átgondolnunk jelenlegi életünk lehetőséget? Mindenképpen. Amennyiben adott a lehetőség, hogy van még olyan bolygó, amely a Földiéhez hasonló módon lehetőséget biztosít az élet kialakulásának feltételeire, mindenképpen érdemes nyitott szemmel járnunk! Eljutottunk a Holdra, felfedezzük a Marsot, de úgy néz ki, hogy a válasz ennél kicsit messzebb keresendő.

Lehet az Alfa Centauri a megoldás?

Erre a kérdésre is választ kaphat az, aki kezébe veszi Abi könyvét. A rendszer, ami három napszerű csillaggal megáldva nem tűnik olyan rossz alternatívának. Ezt felismervén jelenleg a tudósok célja egy olyan utazás megszervezése, amely keretein belül egy emberöltő alatt egy apró kis szerkezettel adatokat nyerhetünk ki az Alfa Centauriból. Remélhetőleg egyszer lesz lehetőségünk arra is, hogy űrkutatókat küldjünk az ismeretlenbe, de addig is maradnak a napenergiával működő apró mérőszerkezetek. A hogyanokról és a miértekről az asztorfizikus emberi nyelven, érthetően számol be a könyvben, ami ezzel együtt egyszerűen letehetetlen!

Az eredeti ajánló a Súgópéldány oldalán jelent meg, ahol további információkat is olvashatsz a könyvről! A napozás mellé kiváló olvasmány a nyárra és kedvet kaphatsz egy kis távcsövezésre is akár a Planetáriumok egyikébe, akár pedig saját ablakodból!