Mindenszentek, halottak napja vagy halloween? - Melyik melyik?

Neked sem tiszta, hogy melyik ünnep pontosan melyik, honnan erednek, és mit ünneplünk ilyenkor? Most tiszta vizet öntünk a pohárba!

Magyarországon hosszú ideig a mindenszentek és a halottak napja volt csak ismert és megtartott ünnep, de mostanában egyre inkább kezd beszivárogni a kultúrákba egy angolszász ünnep, a halloween is. Itt az ideje, hogy a saját gyökereinket és hagyományainkat jobban megismerjük!

Mindenszentek

Legelőször a mindenszentek ünnepe jelent meg, eleinte még a pünkösd utáni első vasárnap ünnepelték és az összes keresztény vértanúra való emlékezés napja volt. A 8. századtól azonban november 1-ére tették át, mivel ezen a napon van egy kelta ünnep időpontja is. IV. Gergely pápa - Jámbor Lajos frank császár kezdeményezésére - a 9. század első felében ismerte el a napot, mint olyan hivatalos ünnepet, amelyen a tisztító tűzön már átesett, a mennyekbe jutott üdvözültekre emlékeznek.

Legelőször a mindenszentek ünnepe jelent meg, eleinte még a pünkösd utáni első vasárnap ünnepelték és az összes keresztény vértanúra való emlékezés napja volt.
Legelőször a mindenszentek ünnepe jelent meg, eleinte még a pünkösd utáni első vasárnap ünnepelték és az összes keresztény vértanúra való emlékezés napja volt.Fotó / 123RF

Sok más hagyomány is kötődik ehhez a naphoz. Egyes vidékeken harangoztattak a család halottaiért, más helyeken ételt ajándékoztak a szegényeknek. Volt, ahol úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból és ezért családi lakomát rendeztek és kivilágították a házat, hogy a halottak el tudjanak igazodni. Máshol, ilyenkor választottak bírót vagy fogadtak fel a cselédet. Mindenkinek különleges nap volt ez valamilyen módon; érdekes, hogy milyen különböző szokások kapcsolódnak ehhez az alkalomhoz.

Halottak napja

November 2-a, halottak napja ennél jóval később jelent meg. Bencés szerzetesek terjesztették el a 10. században azzal az elgondolással, hogy az üdvözült lelkek mellett emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Ez a 14. századra általános szokássá vált, Magyarországon pedig fokozatosan alakult át egyházi ünnepből az egész társadalmat érintő emlékezés napjává. Ezen a napon szokás a sírokat rendbe tenni, virággal díszíteni és gyertyát gyújtani, a gyertya fénye ugyanis az örök világosságot jelképezi. A temetők ilyenkor igazi fényárban úsznak.

De mi a helyzet a halloween-nel?

Az angolszász országokban október 31-én ünnepelt alkalom valamiért nem hagyja nyugodni a magyarokat sem. A Dolgozók Világlapja már 1949-ben szükségét érezte, hogy gúnyolódjon rajta és a "brutális, esztelen és léha amerikai szórakozások" egyikének nevezte. Az ünnep az ősi kelta eredetű Samhain fesztiváltól eredő autentikus ír ünnep, amikor az emberek nagy tábortüzeket raktak, és jelmezt öltöttek, hogy elijesszék a szellemeket. Mikor november 1-je is ünnepnap lett, pár kelta hagyományt is beépítettek az egyházi szokásokba. Mivel a halloween a mindenszenteket megelőző este volt, eredeti neve még All Hallow's Eve volt, vagyis mindenszentek éjszakája. Amerikában széles körben főként az ír bevándorlók terjesztették el a 19. században, akkor még őszi ünnepség formájában, ám mai formáját családi ünnepként, a gyerekek által kedvelt csokit vagy csalunk nevezetű házról házra járást (trick or treating), csak a 20. század első fele folyamán nyerte el.

A halloween az ősi kelta eredetű Samhain fesztiváltól eredő autentikus ír ünnep, amikor az emberek nagy tábortüzeket raktak, és jelmezt öltöttek, hogy elijesszék a szellemeket.
A halloween az ősi kelta eredetű Samhain fesztiváltól eredő autentikus ír ünnep, amikor az emberek nagy tábortüzeket raktak, és jelmezt öltöttek, hogy elijesszék a szellemeket.Fotó / 123RF